"Ennek az lehet az oka, hogy a SZERETET fölcserélhető ikerszava az ÉLET - és élet csakis optimális hőmérsékleten jön létre. Az élet pedig azért jön létre, mert a látszólag különálló, és a káoszban egymástól messze menekülő önző kis részek mégiscsak összeállnak, egymásba szeretnek és összeműködnek. Ami összevonzza őket, azt úgy hívjuk: szeretet.
Ahol nincs szeretet, ott nincs élet - ott káosz van.
Isten ebből a káoszból, ebből a tohuvabohuból teremtette a világot - szeretettel.
Amíg egy zenekar hangol, a káoszt hallod. Nyikorogva, búgva, kornyikálva húzza, fújja mindenki a magáét. A hangolás: dadogó magánszólamok zűrzavara.
Az élet előtti állapotot hallod ilyenkor, a születés előtti káoszt.
De amikor a karmester beint: a magányos hangszerek hirtelen egymásra találnak, egymásba szeretnek - és megszólal a Zene.
Élet születik. Ilyenkor érzed, milyen óriási tettet hajtott végre a zeneszerző és az összes muzsikus: egy élő világot hoztak ki a hangos zűrzavarból.
A hinduk azt mondják, hogy a teremtés zenével jött létre, az OM rezgése szülte a világot s a világharmóniát."
(Müller Péter: Örömkönyv)
